Vákuummasszázs a 21. század technológiájával

Az ókori Mezopotámiából származó emblémák szerint a vákuumkezelés már az időszámításunk elötti 3. évezredben is ismert volt. A régi görögöknél a masszázs során használt köpölyöző harang neves orvosok jelének számított. Míg a 19. századig a módszert világszerte elterjedt és hatásos eljárásként alkalmazták számos betegség kezelésében, a 20. században azonban a klinikai – kémiai kutatások előtérbe kerülésével méltatlanul szinte teljesen kiszorult a gyógyászatból.

Az ókor nagy orvosainak kezelési módszere az utóbbi néhány évben mintha kezdene újra ismertté és elterjedtté válni. Elsősorban a kozmetikai kezelések hatásának javítására fejlesztett ki több cég is ötletes, könnyen kezelhető készüléket, mellyel folyamatos vákuumot lehet fenntartani, illetve a beállítástól függően a szívóhatás ereje akár ritmikusan, pulzálva változhat is. Ennek köszönhetően fokozódik a kezelés hatékonysága, intenzitása, s könnyebb a gyakorlatban történő használat is. A kezelés a petyhüdt, ráncos bőr kisimítását, az elfáradt bőr regenerálását az egész testen egyaránt segítheti.

Az újonnan megjelent vákuumos kezelőgépek esetében a vákuummasszázs felfokozza a nyirokáramlást és a vérkeringést. A nyirokkeringés így akár ötvenszeresére is felgyorsulhat, ami biztosítja a salakanyagok elszállítását a szervezetből. A felgyorsult keringés következtében erősödik a szervezet zsírégetési folyamata, javul a bőr alatti kötőszövetek oxigénellátása és anyagcseréje. A vákuummasszázs megerősíti a laza kötőszöveteket, visszaállítja rugalmasságukat, így a bőr feszesebbé válik. Rendkívül alkalmas a narancsbőr (cellulit) megszüntetésére, megelőzésére. A természetes körülmények között percenként 3 cm-nyit előrehaladó bomlástermékeket és zsírt szállító nyirokfolyadék áramlási sebessége akár ötvenszeresére is felgyorsíthatja. Mivel a zsírsejtekben a vákuum hatására feszültség keletkezik, ettől a sejtek egy jelentős részének a burka szétpattan, így a zsír kifolyik belőlük, s a nyirokkeringéssel távozik. Terhességi és nyúlási csíkok (striák) kezelésére is alkalmazható a módszer.

Ultrahang az alakformálás és zsírbontás szolgálatában

A kozmetikai ipar kozmetikai kezelések széles választékát kínálja a test formájának helyreállítása, vagy a fogyás elősegítése céljából. A tapasztalatok szerint a kozmetikumok azonban önmagukban csak ritkán hoznak sikert, így a kezelések során különböző elektrokozmetikai eljárást alkalmazunk a hatékonyabb eredmény eléréséhez.

Az ultrahangot ötven éve használják a gyógyászatban terápiás célokra. A kozmetikai és bőrgyógyász szakemberek együttesen vizsgálták az ultrahang fi ziológiai hatását, s ennek eredményeképpen alakították ki a ma használatos korszerű kezelési módokat.
Az eljárás elve, hogy az ultrahangos kezelőfejben található rezgő membrán az elektromos frekvenciát mechanikus rezgésekké alakítja át. Amikor a fejet ráhelyezik a kezelendő felületre, a szövetek részecskéi ide-oda mozgásukkal hőt termelnek. Az egyidejűleg fellépő két reakció, a hő és a mikromasszázs hatása javítja a sejtek anyagcseréjét és anyagfelvevő képességét, valamint a nyirokáramlást is. A készülékfej mozgatásával és felmelegedésével a bőrbe jutnak a zsírbontó, bőrfeszesítő hatóanyagok, vitaminok és zselék, felgyorsul a nyirokáramlás, valamint a sejtanyagcsere. A salakanyag-kimosó hatás folytán az ultrahang a cellulit eltüntetésének és a fogyasztásnak egyik leghatásosabb módszere. Ezenkívül az ultrahang hatására a zsírszöveti sejtburok szétpattan, a zsír elfolyik, ezért az ultrahang kezelésnek a nemkívánatos zsírréteg eltávolításában is komoly szerepe van.

Egyetlen nehézség azonban az, hogy a folyamatos ultrahang hatása nemcsak a mélyebben fekvő szöveteket, hanem a bőr legfelső rétegeit is felmelegíti, így kellemetlen forróságérzetet, esetleg nemkívánatos epidermális károsodást okozhat. A Dr Derm a sonoderm® XXL készülék fejlesztése során olyan technikai megoldást keresett, mellyel elkerülhetővé válik a hám túlzott hőterhelése, miközben a bőr mélyebb rétegeit nagy hatékonysággal kezeljük. A sonoderm® XXL igen kíméletesen bánik a bőrrel, hiszen az epidermiszt aktívan hűti az ultrahangos kezelés közben. A készülék folyamatosan kontrollálja a kezelőfelület hőmérsékletét, s ennek megfelelően pillanatról pillanatra állítja a hűtés intenzitását. A bőrfelület hűtése – a hűtőszekrény működéséhez hasonlóan – hő keletkezésével jár. Csak akkor lehet hatékony hűtést előidézni a bőrfelületen, ha a keletkező meleget elvezetjük. A Sono-CoolAir® kezelőfej belsejében egy piciny ventilátor biztosítja a tökéletes hőleadást, így még nagy ultrahangos teljesítmény mellett is megóvhatjuk a bőrt a károsodásoktól. Az szuperintenzív mechanikai masszázs a lipid tartalékok feloldását eredményezi, így gyors, centiméterekben mérhető karcsúsodás érhető el.

Az ultrahang technológia legújabb vívmánya a kavitáció elvén alapuló zsírbontás, alakformálás. A kavitáció során a zsírszövetben található víz, azaz intercelluláris folyadék reakcióit használjuk fel. A folyadékok közös tulajdonsága, hogy csak kis mértékben összenyomhatóak, ellentétben a gázokkal és egyes szilárd anyagokkal. A folyadékokban az atomok, molekulák kis golyócskák módjára gördülnek el egymáson, és ezért jó hatásfokkal kitöltik a rendelkezésükre álló teret.
Ha egy nagy nyomású folyadékban hirtelen nyomáscsökkenés következik be, az anyag gyakorlatilag szétszakad. Belső folytonossága megszűnik, hézagok, rések keletkeznek benne a pillanatnyi mozgási viszonyoknak megfelelően. A folyadékok azonban nem úgy szakadnak szét, mint a szilárd anyagok. Nem néhány darabra esnek szét, némi törmelék kíséretében, hanem a rendelkezésükre álló teret nagyjából egyenletesen kitöltve cseppekre robbannak szét. A cseppek között pedig apró üregek, üres lyukak keletkeznek. Ezek szó szerint vákuum buborékok, tehát nem gőzbuborékokról van szó. Nincs bennük semmiféle gőz, de mivel a vákuumnak kitett folyadékok forráspontja sok esetben drasztikusan megváltozik, mikrogőzösödésre késztetik az őket körülvevő anyagot. Ezért omlanak össze olyan gyorsan a buborékok. A folyamat annyira gyors, hogy a folyadékot esetleg körülvevő közegnek (pl. levegőnek) nincs ideje odaáramlani és kitölteni a lyukakat, így itt nem légritka, hanem valódi teljes légüres vákuum keletkezik egy nagyon rövid időre. A buborékok mérete és száma, valamint térbeli sűrűsége a nyomáscsökkenés mértékétől függ. Ez határozza meg, milyen gyorsan, mekkora csökkenés következik be. A buborékok kezdetben gömb alakúak, majd gyorsan belapulnak, ahogy a vákuum hatására odaszívódnak a környező cseppek, drasztikus esetben gőzszerűen molekulákra szakadva. A buborékok összeomlása egy másodpercen belül bekövetkezik, s összeomlásuk ún. shock hullámokat hoz létre, melyek szelektíven károsítják a zsírsejt falát. Ennek következtében a zsírsejtek széttöredeznek, s a mechanikai sérülés során a zsírsejtek „kicsomagolódnak” az őket körbezáró fi brosclerotikus struktúrákból. Ezáltal jelentős térfogat-csökkenés érhető el, s javulnak a cellulitos csomók okozta egyenetlenségek.

A Dr Derm legújabb fejlesztése a moduláris rendszerű CaVitál® WRC vitálterápiás készülék vákuummmal, rádiófrekvenciával és non-invazív multi-frekvenciás kavitációs ultrahanggal zsírbontásra és cellulite kezelésre. Az ún. „C-modul” az ultrahanghullámok kavitációs hatásán alapuló, „zsírszövet-megsemmisítő” technológiát helyezi a középpontba. A CaVital® WRC készülék által vezérelt, optimalizált paraméterek nagyfokú kavitációs hatást biztosítanak. A kavitációs a zsírsejtek vékony falának felszakadását, ezáltal a felesleges lipidek intracelluláris térbe kerülését segíti elő. FocuSonic® kezelőfej különleges kiképzésének köszönhetően egyesíti a fókuszált ultrahang és a kavitációs technológia előnyeit: a kézidarab vákuumterében elhelyezett 5 ultrahangforrás közvetlenül a kezelendő területre fókuszál. A kezelés során a negatív nyomás felszívja a bőrt, s a kiemelt szövetrészek az ultrahanghullámok kereszttüzébe kerülnek. A kavitációs hanghullámok a zsírsejtek rupturálódását, így a zsír mobilizálását eredményezik. Ezáltal jelentős térfogat csökkenés érhető el, s javulnak a cellulitos csomók okozta egyenetlenségek. Láthatjuk, hogy az ultrahang kihagyhatatlan eszköz a testkezelések során. Segítségével hatékonyan és kíméletesen vehetjük fel a versenyt a szépségipar piacán.

Érvek a szolárium mellett

 

NAPOZÁS VAGY SZOLÁRIUMOZÁS. ÉRVEK PRO ÉS KONTRA

Húsz perces szoláriumozás az elért hatás szempontjából körülbelül három órás napozással egyenértékű. A szoláriumban azonban a sugarak hatása biztonságosabb, mert az UVB-, illetve az infravörös sugárzást megszűrik, és így a természetes napozáshoz képest kisebb mennyiségű sugárhatás éri a bőrt.

Ellenőrzött UV-sugárdózisok

Ha a mesterséges barnulás mellett dönt valaki, bőrét tudományos alapon ellenőrzött ultraibolya sugárzásnak teszi ki, amelyet úgy fejlesztettek ki, hogy a leégés minden kockázatától mentes barnulást tegyen lehetővé. A napfény sugaraiban természetesen az infravörös, illetve a leégésért felelős UVB-sugarak is jelen vannak. A szoláriumgépek azonban lényegében csak UVA-sugarakat bocsátanak ki, mert a szabályozás a forgalomba hozható szoláriumok számára maximum 1,5%-os UVB-sugárzást enged meg.

Szabályozás

A szoláriumok használatával kapcsolatban érvényben lévő francia rendelet készüléktípusonként szabályozza az igénybe vehető expozíciós időt. A természetes napozás esetében a szoláriuméhoz hasonló pontossággal lehetetlen kontroll alatt tartani a bőrt érő sugarakat, hiszen a napsugárzás mértékét számos változó tényező befolyásolja (az évszak, a napszak, a földrajzi elhelyezkedés, a hőmérséklet, a tengerszint feletti magasság, az ózonlyuk stb…).

A leégésért az UVB-sugarak felelősek

UVB-sugárzásból a leégés kialakulásához szükséges energia mennyisége ezerszer kevesebb, mint ha ugyanazt a hatást UVA-sugárzással akarnánk elérni. A leégés a bőrre rövid és hosszú távon is rendkívül káros hatással lehet.

A bőr felkészítése a napfényre *

A szoláriumozás felkészítheti a bőrt a napsugárzásra. Amikor már barna bőrrel érkezik valaki nyári vakációja helyszínére, nem érzi úgy, hogy kellemetlen számára fehéren mutatkozni a szépen lesült emberek között, és így nem kezd meggondolatlan mértékű napozásba. Ha a természetes körülmények közötti napozást megelőzi a szoláriumozás, az hatékony védelmet jelenthet a nap káros sugaraival és a leégéssel szemben.

A SZOLÁRIUM PIACA

Bőrbarnító szalonok, szoláriumok több mint harminc éve léteznek Európában. 1975-ben a német Frederic Wolff mutatta be először a közeli célmezőre ható sugárzás elvét, amellyel gyakorlatilag megteremtette és útjára indította a mesterséges barnulás piacát.

* A szolárium használatával a természetes napozás megkezdése előtt a bőr felkészíthető a nap erőteljesebb sugárhatásával szembeni védekezésre. Ennek ellenére soha nem szabad megfeledkezni a megfelelő fényvédelemről, mielőtt napra megy valaki. A szoláriumban szerzett barnaság nagyjából egy 2-es, 3-as faktorú napozószer használatának feleltethető meg, ami azt jelenti, hogy a bőr kétszer, háromszor annyi idő alatt ég le a napon, mint védelem nélkül. Mivel a szoláriumozással a melaninszintézis már beindult a szervezetben, a napsugárzás hatására hamarabb barnul a bőr. Ez azért is előnyös, mert így a mielőbbi barnaság megszerzése érdekében nem esik kísértésbe az ember, és nem viszi túlzásba a napon tartózkodást.

 

Amit az önbarnítókról tudni érdemes

A napozás nélkül, különböző önbarnító termékek használatával elért barnaság sikerességének legfontosabb kritériuma a bőr színének egyenletessége. A foltokban barnult, testtájanként különböző színárnyalatokat mutató bőr valóban nem esztétikus látvány. De tudni kell, hogy a foltosodás a termékek szakszerű alkalmazásával nagyon egyszerűen megelőzhető. Nincs más dolgunk, mint az önbarnítás megkezdése előtt egy, a teljes testfelületre kiterjedő bőrradírozással tökéletesen eltüntetni a bőr minden egyenetlenségét.

Az 1960-as években Amerikában gyártott első önbarnító termékek megjelenése óta az önbarnító készítmények óriási fejlődésen mentek keresztül. A barnaságot biztosító legfőbb hatóanyagot, a dihidroxiacetont (vagy röviden DHA-t) a mai termékekben gyakran egészítik ki más összetevőkkel, például eritrulózzal, amitől a bőrszín árnyalata természetesebb hatású és egyenletesebb lesz. A szín kialakításáért felelős összetevők között gyakran találhatunk még különböző növényi hatóanyagokat is. A barnító összetevők mellett a gyártó cégek a készítmények textúráját is tökéletesítették, hiszen az optimális felhordhatóság a bőrszín szempontjából szintén meghatározó tényező. Mára olyan, ultrafi nom állagú termékek kaphatók, amelyeket könnyű egyenletes rétegben felvinni a teljes testfelületre. Az önbarnítók legújabb generációjához tartozó készítmények összetételébe a gyártók általában hidratáló, bőrápoló, bőrvédő hatóanyagokat is beépítenek. A termékek kozmetikai tulajdonságai mellett ügyelnek arra is, hogy a felhasználó számára a készítmény használta kellemes bőrkomfort- érzetet nyújtson és praktikus legyen.

Gondoljunk rá…

• Az önbarnítók nemcsak a bőr szarurétegét alkotó keratint képesek megfesteni, hanem természetesen a szintén keratinból felépülő haj- és szőrszálakat is. Ezért önbarnító használata előtt szőrtelenítsük a lábakat, a hónaljat és a bikinivonalat, a száj fölötti apró szőrszálakat is távolítsuk el. Az arcon alkalmazott önbarnító készítményt a haj tövénél mindig nagyon óvatosan vigyük fel.

• Az előkészítő bőrradírozás, a foltosodás elkerülése azért is nagyon fontos, mert a bőrre felvitt önbarnítót a színhatás kialakulása után már nem lehet lemosni, lekoptatni, vagy más módon eltávolítani. A barnaság a ciklikus sejtmegújulási folyamattal párhuzamosan, fokozatosan halványodik, és csak körülbelül két hét után tűnik el teljesen a bőrről.

 

A napozó készítmények összetétele és minősége

Milyen szerepet játszanak a fényvédőszerek a leégés, a bőr fényvédelme és a bőrrák kialakulásának megelőzése terén? Milyen összetevőik vannak e készítményeknek, és hogyan ítélhető meg minőségük, hatásfokuk? A Laboratoires Pierre Fabre összefoglaló cikkéből választ kaphatunk e kérdésekre, amelyek a nyár közeledtével érthető módon mindig új aktualitás nyernek.

A FÉNYVÉDŐ KÉSZÍTMÉNYEK ÖSSZETÉTELE ÉS GYÁRTÁSA

Az ideális napozó, fényvédő készítménnyel szemben támasztott elvárások közül a legfontosabb, hogy használatával megelőzhetőek legyenek a napozás során a bőrt érő UV-sugarak látható és láthatatlan, rövid vagy hosszú távon megmutatkozó káros hatásai. Ennek érdekében a napozószernek a lehető legszélesebb hatóspektrummal kell rendelkeznie, védelmet kell nyújtania az UVB-, valamint a hosszú és rövid hullámhosszú UVA-sugarakkal szemben egyaránt. Fontos továbbá, hogy a bőr számára jól tolerálható és fotostabil legyen, a termék megfelelő használhatóságának érdekében pedig az is lényeges, hogy a víz és az izzadság hatására ne ázzon le a bőrről, illetve kozmetikai szempontból is megfeleljen az elvárásoknak, a bőrön alkalmazása könnyű és kellemes legyen.
A fényvédő készítmény hordozóanyagában többféle összetevőt tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak természetesen a káros napsugárzás ellen védelmet nyújtó hatóanyagok.

A fényvédelmet biztosító hatóanyagok

A fényvédő hatóanyagoknak összetételük és hatásmechanizmusuk alapján három típusát különböztetjük meg (lásd a mellékelt táblázatot).

Egyéb hatóanyagok

A napozószerek a fényvédő hatóanyagok mellett egyéb összetevőket is tartalmaznak, többek között:
• a szabad gyökök hatása ellen védelmet nyújtó hatóanyagokat (E- és C-vitamint, fl avonoidokat), amelyek az aktív oxigén sejtkárosító hatásaival szemben védenek,
• hidratáló és bőrlágyító hatóanyagokat,
• a készítmény vízállóságát biztosító hatóanyagokat.

A hordozóanyag jelentősége

A hordozóanyag elsődlegesen természetesen azt a célt szolgálja, hogy általa a készítmény hatóanyagai a bőrre juttathatóak legyenek. A napozószerek fejlesztése és gyártása során a hordozóanyag megválasztásakor több különböző szempontot kell figyelembe venni.
A hordozóanyagnak ugyanis alkalmasnak kell lennie arra, hogy
• a fényvédelmet biztosító szilárd részecskéket hordozza, és kémiai fényszűrő esetén elősegítse, fizikai vagy organikus fényszűrő esetén korlátozza a fényvédelmet biztosító hatóanyagok bőrbe jutását,
• a bőrre egyenletes rétegben könnyen felvihető legyen, és a napozószer használatát a felhasználó számára kellemessé tegye,
• megfelelően biztosítsa a fényvédőszer ellenálló képességét a vízzel és az izzadsággal szemben.
A fentebb említett különböző hatóanyagokat többféle galenikus formában gyártják, így a felhasználási terület és az alkalmazás kényelmi szempontjainak figyelembe vételével napozószerek kaphatóak krém, tej, spray, olaj vagy stick kiszerelésben is.
A napozókrémek és a naptejek általában olaj a vízben (O/V-) emulziók, amelyek könnyen felvihetők a bőrre, vagy víz az olajban (V/O-) emulziók, amelyek viszont nagyobb fokú vízállósággal rendelkeznek.
A folyékonyabb készítmények, a napolajak és naptejek kisebb viszkozitásuk miatt inkább a test fényvédelmére szolgálnak, míg a nagyobb viszkozitású gélek és krémek az arc ideális fényvédőszerei. A stickek bizonyos speciális területek, az ajkak, az orr védelmére alkalmazhatóak.

Európai ajánlás a napozószerek címkézésére vonatkozóan

Az Európai Közösségek Bizottságának 2006. szeptember 22-iki ajánlása szerint a napozószereken a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében új típusú feliratokat kell elhelyezni.

Az új típusú címkék

A szabványnak megfelelő címkéken a faktorszám mellett fel kell tüntetni azt is, hogy a termék milyen mértékű védelmet nyújt a teljes (UVB- és UVA-) napfénysugárzással szemben. Ennek jelölésére 4 fényvédelmi kategóriát állapítottak meg:

	A kategóriába tartozó napozószer faktorszáma	Feltüntetendő jelzés a címkén
Gyenge védelem	UVB 6–14	6 vagy 10
Közepes védelem	UVB 15–29	15, 20 vagy 25
Erős védelem	UVB 30–59	30 vagy 50
Ultraerős védelem	60-nál magasabb UVB	50+

A minimális fényvédelem értéke

A leégés elleni fényvédelem mértékét jelző faktorszámot a 2006-ban bevezetett nemzetközi napvédő faktor vizsgálati szabvány alapján kell megállapítani valamennyi fényvédő készítmény esetében. Bár az SPF faktorszám a napozószer leégést okozó UVB-sugarak elleni védelmére utal, a napozó termékeknek kötelezően védelmet kell nyújtaniuk az UVA-sugárzással szemben is. A minimális fényvédelem mértékét a következőkben állapították meg:
• minden fényvédő terméknek minimálisan 6-os faktorszámú védelmet kell nyújtania az UVB-sugárzással szemben,
• a káros UVA-sugarak elleni védelem faktorszáma minimálisan 1/3-a kell, hogy legyen az UVB-fényszűrés értékének (azaz az UVA/UVB fényszűrés egymáshoz viszonyított aránya minimálisan egy a háromhoz).
Ezen túlmenően, a kritikus hullámhossz értékének meg kell haladnia a 370 nm-t annak érdekében, hogy a termék megfelelően széles spektrumú védelmet nyújtson a káros napsugarakkal szemben.

A vásárlók tájékoztatása

A napozószer egyéb tulajdonságaival és használatának módjával kapcsolatban előírás a fogyasztók közérthetően megfogalmazott, etikus tájékoztatása. Ezért a vásárló érdekében a termék címkéjén fel kell tüntetni a legfontosabb tudnivalókat a készítmény alkalmazásának módjával, gyakoriságával, illetve a napon tölthető idő tartamával kapcsolatosan.

A NAPOZÓ KÉSZÍTMÉNY HATÉKONYSÁGÁNAK PARAMÉTEREI

A napozótermékek minőségének meghatározásához olyan méréseket végeznek, amelyek a készítménynek a különböző eritematogén sugárzásokkal szembeni hatékonyságát, fotostabilitását, illetve vízállóságát értékelik.

Az UVB -sugárzás elleni védelem

A napozó készítmények napégés elleni védelmének hatékonyságát egy 2006-ban bevezetett nemzetközi sztenderd alapján állapítják meg, és ennek megfelelően számítják ki a termék SPF (Sun Protective Factor) értékét.
A mérés során egy mesterséges UV-forrást használnak, amelynek sugárkibocsátása megfelel a napsugárzás sugárspektrumának.
Az SPF érték megállapítása során azt vizsgálják, hogy a megfelelő (2 mg/cm2) mennyiségben felvitt fényvédő milyen mértékű védelmet nyújt a napégésért felelős UVB-sugarakkal szemben. A teszt eredménye aszerint alakul, hogy az adott mérési feltételek között milyen mértékű lesz a bőrön az UV-sugárhatás következtében fellépő eritéma. Az SPF értékét a fényvédővel védett, illetve a fényvédővel nem kezelt bőrön jelentkező legkisebb bőrpír (Minimal Erythemal Dose) értékének egymáshoz viszonyított aránya alapján határozzák meg.

Az UVA-sugárzás elleni védelem

A tartós pigmentfokozódás mérésére az Európai Unió a Persistant Pigment Darkening (PPD) érték in vivo mérését ajánlja. A pigmentációt a sugárzás után két órával vizsgálják a bőrön. A PPD értékét a fényvédővel védett, illetve fényvédővel nem védett bőrön keletkező pigmentáció arányának összehasonlításával állapítják meg.

A vízállóság mértéke

A vízállóság mérése laboratóriumi körülmények között az SPF érték mérését jelenti medencében történő fürdés, jacuzzi, illetve pezsgőfürdő használata után. A szokásos küszöbértéket egymást követő két, egyenként 20 perces fürdőzés után az SPF 50%-ot meg nem haladó csökkenése jelenti. E fölött az érték fölött a fényvédő termék vízállónak tekinthető.

A fényvédő hatóanyagok

	Ásványi eredetű (fizikai) fényszűrők	Kémiai fényszűrők	Organikus (növényi) fényszűrők
Oldhatóság	Ásványi eredetű, nem oldódó szilárd részecskék	Vízben vagy zsírban oldódó alkotórészek Kémiai szintézis	Növényi eredetű, nem oldódó szilárd részecskék
Hatásmechanizmus	Fényvisszaverés	A fénysugarak elnyelése	A fénysugarak elnyelése és visszatükrözése
A fényelnyelés spektruma	Széles sávú (UVA ,UVB )	Keskeny sávú	Széles sávú (rövidhullámú UVA – és UVB -sugarak, hosszúhullámú UVA -sugarak)
Fotostabilitás	Fotostabil	Az alkalmazott szűrőnek megfelelően kisebb vagy nagyobb mértékben fotostabil	Fotostabil
Toxikológiai jellemzők	A bőrbe nem szívódik be	A bőrbe beszívódik	A bőrbe nem szívódik be
Kozmetikai jellemzők	Közepes (fehér réteget képez), akkor jó, ha a fényvédő hatóanyagokat mikroméretű részecskék formájában tartalmazza	Jó (átlátszó réteget képez)	Jó (átlátszó réteget képez)
A leggyakrabban alkalmazott szűrők	Cinkoxid, titán-dioxid	Cinnamátok, dibenzoil-metán származékok, oktokrilén	Benzotriazolok