Divatos masszázstechnikák

[Total: 0    Average: 0/5]

Miért hízlal a stressz?

„Azért hízom, mert annyi gondom van…” Nem egyszer hallunk ilyen és ehhez hasonló panaszt a környezetünkben. Manapság szinte lehetetlen stresszmentesen élni. A stressz pedig egyeseknél fogyással járhat együtt, másoknál viszont ténylegesen testsúlynövekedést okozhat. A kozmetikusokra megkülönböztetett szerep hárul a mára már kortünetnek számító stresszel szembeni küzdelemben, és a stressz sokféle káros hatása elleni harcban. Ezek közé tartozik a stressz okozta súlygyarapodás kezelése is.

Minden bizonnyal a korábbi korok emberei is számos problémával küzdöttek, és előttük sem volt ismeretlen az az állapot, amelynek megnevezésére mi a stressz kifejezést használjuk. Bár a jelenség korábban is ismert volt, a fogalom maga századunk ötvenes éveiben született. A stressz lehet pozitív tartalmú is, ilyen esetben nagyon hasznos, hiszen segítségével hegyeket mozgathat meg az ember. A negatív stresszállapot sem feltétlenül káros, hiszen ha enyhe fokú és átmeneti a stressz, az nem blokkoló, hanem éppen cselekvésre ösztönző hatással van az emberre. A korunkat megmételyező, valódi stressz azonban számos káros következménnyel jár, kiváltó oka pedig sokféle tényező együtthatása lehet: zaj, légszennyezettség, kapcsolati konfliktusok stb. Amíg a szervezet ellen tud állni a külső támadásoknak és alkalmazkodni tud hozzájuk, addig nem nagy a baj. Amikor azonban kicsúszik az ember lába alól a talaj, mert az őt érő stresszhelyzetek mennyiségük vagy súlyosságuk miatt kezelhetetlenné válnak (állandó túlterheltség, érzelmi válság, folyamatos frusztrációk), a szervezet eljut tűrőképességének határára, és ekkor egészségi problémák egész sora jelentkezhet. A stressz kétféle módon fejtheti ki káros hatásait. Jelentkezhet egy hirtelen jövő, az ember életére súlyos csapást mérő változás (érzelmi sokk, a munkahely elvesztése, anyagi válsághelyzet stb.) hatására. De megnyilvánulhat állandóan ismétlődő, látszólag nem jelentős, viszont szűnni nem akaró, visszatérő jellege miatt végül valóságos fizikai és/vagy idegrendszeri krízisbe torkolló „mini- stresszhelyzetek” formájában is (visszatérő zajártalom, szélsőséges és nehezen viselhető hőmérsékleti, klimatikus viszonyok otthon vagy a munkahelyen stb.). A stresszhelyzeteknek különösen ez az utóbbi típusa vezethet bizonyos esetekben súlygyarapodáshoz.

A SZERVEZET MINDEN IDEGI FESZÜLTSÉGET ELRAKTÁROZ MAGÁBAN

Hogyan zajlik ez a folyamat? Az idegi feszültség oka kezdetben egy olyan belső konfl iktus, amely megoldatlan marad. Az ember ilyenkor kétféle késztetés között vergődik: egyrészt érzi a cselekvés szükségességét, másrészt szembesül a cselekvést lehetetlenné tévő, akadályozó tényezőkkel. Hogy a folyamat fizikai vagy mentális síkon zajlik-e, lényegében mindegy, mivel az idegrendszer reakciói mindkét esetben nagyjából azonosnak tekinthetők. Valahányszor a stresszhelyzet fennállásáról érkezik információ az agyba, az idegrendszer felkészül a válaszadásra, amely kétféle lehet: küzdelem, vagy menekülés. A fizikai szinten a szervezet két hormon, az adrenalin és a noradrenalin termelésével készül fel a megfelelő válaszadásra. A vérben megnövekvő hormonszint hatására az izmok összehúzódnak, a vérnyomás megemelkedik, és a szervezet készen áll a küzdelemre vagy a menekülésre. Ekkor lép közbe az értelem, és ad egy másfajta utasítást a szocializáció folyamatában elsajátított civilizált viselkedés nevében. Azt tanácsolja: „Állj meg, nem helyes, amire készülsz, túlságosan kockázatos, érzelmi alapokon álló és hirtelen döntés lenne!” Az ellentétes előjelű késztetések eredménye pedig jól ismert: a feszítő energiákat nem sikerül levezetni, az idegi feszültség állandósul.

EGYÉNENKÉNT VÁLTOZÓ STRESSZTŰRŐ KÉPESSÉG

Vannak, akik egyáltalán nincsenek tudatában a stresszhelyzetet kísérő idegi- és izomfeszültségnek, amely szervezetük természetes reakciójaként kialakul. Az idegi túlterhelésnek azonban akkor is megvannak a következményei, ha nem tudatosul: fejfájást, hátfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot, általános levertséget, a cselekvési kedv teljes elvesztését okozhatja. Egy kis önmegfi gyeléssel könnyen észrevehetőek és tudatosíthatóak az árulkodó jelek: az ökölbe szorított kéz, az izzadó tenyér, az idegesen topogó láb… Ezek a stresszhelyzetre adott válaszként jelentkező reakciók már önmagukban is képesek az idegesség kiváltására vagy fokozására, és a vér kémiai összetételének megváltozását idézik elő, így a kiváltó ok és a következményeként fellépő reakciók egyfajta ördögi kört alkotnak, amelyből nem könnyű megtalálni a kivezető utat. Az emberek stressztűrő képessége igen eltérő. A stressztűrő képesség határértéke egy személyes „barométer” alapján működik, és egyénenként különböző lehet. A többség egy bizonyos küszöbértékig képes az agy riadóztatása és a hormonális változások beindítása nélkül elviselni a stresszhelyzeteket. A stressz mindig egy inger hatására jön létre. Vannak olyan emberek, akik számára a mindennapi élet olyan mértékben van tele stresszt kiváltó ingerekkel, hogy már a legkisebb történésekre is heves válaszokkal reagálnak, és életüket egyetlen véget nem érő próbatételként élik meg. Sokszor a legártatlanabb ingerek is stresszforrásként érhetnek valakit, és úgy hathatnak, mint „utolsó csepp a pohárban”. Ha valaki huzamosan ebben az idegállapotban van, számítania kell arra, hogy az egészségügyi problémák jelentkezése sem várat már sokat magára, és ezeken a bajokon keresztül saját maga, valamint környezete számára is nyilvánvalóvá válik majd az idegi túlterheltség. A határozatlanság és a negatív reakciók maguk is stresszt kiváltó tényezők lehetnek. Amikor akár fizikai, akár mentális értelemben hosszabb időn keresztül semmiféle pozitív változás nem következik be, az már önmagában is feszültséget okozhat. A döntésképtelenség nyugtalanság és aggodalom, önvád, félelem forrása lehet. A negativizmus kifejeződhet az önbizalom hiányában, az érzelmekben, az értékítéletekben is. Amikor a stressz hosszú időn keresztül fennáll, a szervezet a hormonok (az adrenalin és noradrenalin) helyett más anyagok szintézisével próbál válaszolni a tartós stresszállapotra. Biológiai meghatározottságunknál fogva ezek a természetes reakciók a szervezet részéről a fizikaitámadásra való válaszadásra készítik fel a testet. Ugyanakkor civilizált világunkban hétköznapi életünk számos stresszes szituációja (az érzelmi, kapcsolati konfl iktusok, a környezeti szennyező hatások stb.) semmiféle fizikai válaszadásra nem ad számunkra lehetőséget (sem a küzdelem, sem a menekülés nem járható út a helyzet megoldására), ezért a hormonszint növekedésének és a vele együtt járó fizikai készültségi állapotnak sokszor semmiféle hasznát nem vesszük, és így a feszültségtől sem tudunk a maga természetes módján megszabadulni.

ELLENÁLLÁS VAGY MENEKÜLÉS

Amint arról korábban is szó esett, biológiai programjának megfelelően a szervezet a stresszre kétféle módon válaszolhat: ellenállással vagy meneküléssel. Civilizált világunkban azonban az esetek többségében sem az egyik, sem a másik válaszadás nem megfelelő. Ezért (teljesen természetes módon) más megoldást kell választani a megkönnyebbülésre. Jól ismerjük, miféle menekülési útvonalat választ ilyenkor az ember, hogy szabaduljon a levezethetetlen feszültségtől: ha nem „ütheti le” azt, aki sérelmet okozott neki, gyorsan keres valakit a környezetében, akire a felelősséget háríthatja, vagy akin kitöltheti a mérgét.

EGYESEK FOGYNAK, MÁSOK HÍZNAK

A stressz következtében a legtöbb ember hízik, de vannak olyanok is, akiknek a legkisebb feszültség elveszi az étvágyát, és képtelenek akár egyetlen falatot is lenyelni. Ha jól meggondoljuk, a stressz előidézte fogyás esetének kellene inkább általánosnak lennie, hiszen a támadásokkal szembeni küzdelemhez a szervezetnek igénybe kell vennie energiatartalékait. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Általában véve inkább ritkaságszámba megy, ha valakit fogyaszt a stressz (többnyire azoknál van így, akik cigarettával és kávéval vigasztalódnak). A többség azonban rágcsálással, nassolással kompenzál, nehezére esik visszafognia étvágyát, és a vigaszt nyújtó falatok bizony alattomos módon mutatkoznak meg a test körvonalaiban. Legjobb példának itt van mindjárt a csokoládé, amely az „édes drogok” közül a legközkedveltebb: tartalmaz élénkítő koffeint, serkentő hatású teobromint, valamint egy anandamid nevű lipidet, amely jókedvűvé teszi az embert, eufórikus állapotot képes előidézni. Egy nemrégiben végzett tudományos felmérés szerint (Nutrinews), a stresszes nők 30%-a (a férfiak csupán 13%-a) él a kompenzációs célzatú bulimia e változatával.

A KOZMETIKUS KIEMELT SZEREPE A STRESSZ OKOZTA SÚLYFELESLEG KIALAKULÁSA ELLENI HARCBAN

Ha vendégünk arról panaszkodik, hogy a stressz miatt ismét magára szedett pár kilót, nálunk segítségre találhat, hiszen több szempontból is meg tudjuk ítélni, és átfogóan tudjuk kezelni a problémáját. Először is birtokában vagyunk számos olyan technikának, amely bevethető a testsúlycsökkentés érdekében. Ismerjük a stresszoldó relaxáció elérésének manuális technikáit is. Ráadásul vendégünk, aki rendszeresen ránk bízza arcának és testének ápolását, megbízik bennünk, s ez a bizalom már önmagában véve is gyógyír a stresszre. A stresszkezelés stratégiájának ugyanakkor elengedhetetlen velejárója a tudatosság. Pontosan kell látni, mi váltja ki a stresszt, mert csökkenteni vagy megszüntetni csak így lehet. A kozmetikai kezelések során adhatunk néhány jó tanácsot vendégünknek arra vonatkozóan, hogyan kezelje a stresszhelyzeteket. Amikor érzi, hogy a stressz kezdi hatalmába keríteni, vegyen néhány mély lélegzetet, tudatosan lassítsa mozdulatait, és igyekezzen megfogalmazni magának, pontosan mi az, ami felzaklatja, mert csak így láthatja világosan a problémákat, és tehet rendet a fejében a negativitás felé sodródó gondolatai között. Javasoljuk vendégünknek, hogy nap közben is igyekezzen biztosítani a maga számára néhány nyugodt percet: hívja fel a barátnőjét, lapozzon át egy lakberendezési folyóiratot, hallgasson egy kis zenét a kedvencei közül… Ne felejtsük el felhívni a figyelmét arra, hogy a fizikai mozgás a legjobb stresszoldó, mert megszünteti a feszültségeket. Nem vághatjuk hasba azt, aki megbántott vagy megsértett bennünket, de minden további nélkül futhatunk gyorsabban, megüthetjük erősebben a teniszlabdát, csinálhatunk két sorozat hasizomgyakorlatot, és máris minden kicsit könnyebb lesz. A sport határozottan jobbat tesz a vonalaknak, mint az édességek!

Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 30 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*