A szőrtelenítés tudománya

[Total: 0    Average: 0/5]

A szőr mint szimbólum

Milyen jelentései voltak korábban, és mit jelent ma a szőr a társadalomban? Erre a kérdésre kaphatunk választ, ha megvizsgáljuk a szőrrel kapcsolatos metaforikus kifejezéseket, amelyek a nyelvben gyakran szolgálnak az ember fizikai és pszichikai állapotának jellemzésére.

Térben szemlélve a szőr – akár a haj – fizikai létezésünk széle, határa. Valami „plusz” a test és az őt körülvevő üresség között. A szőrre jellemző finomsága, vékonysága, törékenysége, hajlékonysága, megannyi tulajdonság, amely számos metaforikus nyelvi kifejezésben megjelenik. „Egy szőrszálat se tenne odébb” – mondja a francia a lusta emberre, akinek nálunk inkább a szalmaszál esik nehezére… És „kutyaharapást szőrével” gyógyítja a bajt, aki például kártyán nyeri vissza kártyán elveszített pénzét. Ezek a szimbolikus, a társadalmi életet képszerűen megjelenítő szólások, szóképek átalakulnak az idők során, és módosulásaikon keresztül is tükrözik a társadalom változásait, amelyekre mindig új fényt vet egy-egy újabb olvasat.

A SZŐR JELENTÉSE

A szőrrel kapcsolatos szólások azt mutatják, hogy az ember e kifejezéseken keresztül is kinyilvánítja a maga teljességét: személyiségét, kvalitásait, állapotait. Számos mondás fordítja a szóképek nyelvére az emberi lét fizikai vagy pszichikai jellemzőit. Általában pillanatnyi negatív tendenciáról van szó: elégedetlenségről, kétségbeesésről, rosszkedvről, unalomról, gondról. Úgy látszik, a nevetés az egyetlen pozitív állapot, ami így idéződik fel; a francia „szőrösnek” mondja, ha valamit-valakit mulatságosnak talál – a „szőrmók” nálunk is kedveskedő, derűt sugárzó szó. Ezek az állapotok gyakran fizikai magatartásban, viselkedésben fejeződnek ki. Ha valaki „összehúzza a szemöldökét”, akkor elégedetlen, a „felhúzott szemöldökű” ember – homlokát összeráncolva – gondterhelt, esetleg sértődött. Párizsban „rossz szőrben van”, aki rosszkedvű, kimerült. Lehangolt embertársunkra mi, itthon inkább azt mondanánk: „rossz bőrben van”. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a szőrrel kapcsolatos kifejezés valami pozitív tartalmat jelöl. A francia „rossz szőrben van” kifejezés ellentéteként a „jó szőrben van” azt jelenti: az illető vidám, jó kedvében van. A szőr az emberre és az állatra egyaránt jellemző, mégis egyiknél is, másiknál is különböző jellegzetességekkel bír. A szőr – gazdag jelentéstartományával – egyike az ember külső megjelenését meghatározó tényezőknek. A szőrzet – a körömhöz hasonlóan – folyamatosan nő, majd pedig kihullik. Rendben tartására folyamatosan oda kell figyelni. A szőrzet, amely testünk egyéb részeivel ellentétben nem nélkülözhetetlenül szükséges „tartozékunk”, meghatározott helyeken borítja a testet, egyéni hajlam szerint többé-kevésbé bőségesen. Az ember számára gondot jelent, ha egy oda nem illő szőrszál éktelenkedik testének valamely, normális esetben csupasz részén. A francia nyelvben a „szőrös a tenyere” kifejezés nem véletlenül vált éppen a lustaság metaforikus megfogalmazásává. A köznyelvi metafora arra utal, hogy az illetéktelen helyen nőtt szőr zavaró lehet az ember számára: a tenyéren nőtt szőrzet például lehetetlenné teheti a munkavégzést. Egyes számban használva a szőr, illetve a szőrszál nagyon kicsi mennyiséget, határhelyzetet vagy éppen tökéletességet is kifejezhet: a kínosan rendes ember „egy szőrszálat sem hagy veszni”, a felkészületlen diák „hajszál híján” megbukik a vizsgán, a precizitásáról nem éppen híres ember csak „szőr mentén” kezel egy kérdést, s aki nagy veszedelemben forgott, azt „csak hajszál választotta el” a legroszszabbtól. A francia nyelvben a szőrzet – elsősorban a szakáll – és az unalom fogalmilag gyakran rímelnek egymásra. A francia férfiak a borotválkozást legalább olyan kevéssé szórakoztató elfoglaltságnak találhatják, mint a szakállnövesztést, mert átvitt értelemben mindkét kifejezés az unalom szinonimájaként szolgál. S ha a francia azt mondja valakire (szó szerinti fordításban): „Micsoda borotva ez az alak!”, akkor az illető bizony egyáltalán nem „penge”, hanem épp ellenkezőleg: unalmas fráter. Nyilván nem véletlenek ezek az egybeesések. A borotválkozás a maga ismétlődő mozdulataival mindennapi tehertétel, s a borosta, a szakáll a maga viszonylag lassú, de kitartó növekedésével is unalmat sugall. A magyar nyelv kevéssé társítja össze e kettőt, bár az unalomig ismert, régi vicc nálunk is „szakállas”, avagy „kinő a szakállunk”, amíg valaki elmesél egy hosszúra nyúlt történetet. (A magyarra jellemző, érdekes sajátosság, hogy nyelvünk a szakállal nyomatékosítja a felelősségvállalást. Aki „a saját szakállára kockáztat”, az maga felel tettei következményeiért, vagy mondhatnánk úgy is: „saját bőrét viszi a vásárra”. Szép, régi szavunk a „szakállszárító”, azaz hajdani falvainkban a ház előtti kis pad, tereferélő hely – sajnos, kezd szőrén-szálán eltűnni nyelvünkből… „Bente úr ott ült a kis lócán, amelyet szakállszárítónak hínak a székelyek” – olvashatjuk még Jókainál. [A szerk.]) Mint említettük, a franciában a szőr pozitív tartalmak, például a nevetés kifejezésére is szolgálhat. A franciáknál, ha valaki abbahagyhatatlanul kacag, akkor úgy nevet, mintha csak szőrrel csiklandoznák. Ilyenkor szó szerint „szőröz” az illető – mondja a francia. (Nálunk a „szőrözni” kifejezésnek egészen más jelentése alakult ki. A szőrözés a magyarban inkább valamiféle kínosan alapos eljárásra utal.) Hasonlít viszont a magyar és a francia nyelv kifejezéstára abból a szempontból, hogy mindkét nyelvben nevethet valaki a szakállába. Sőt, franciául a bajszába is, ha jókedvét leplezni szeretné – ezt mi inkább úgy mondjuk: a bajsza alatt somolyog. A szőrrel, a szőrzettel kapcsolatos kifejezések tehát gyakran fejeznek ki pszichés tartalmakat, lelkiállapotokat. Utalhatnak azonban olyan egyéni és kollektív jellemzőkre is, amelyek a nemek közötti különbséggel, vagy az életkorral összefüggő változásokkal vannak kapcsolatban. A szőrösség mértéke is alapjául szolgálhat például a nemek megkülönböztetésének, legalábbis többé-kevésbé. Az egyes életszakaszokhoz pedig szorosan kötődnek a haj, illetve a szőrzet bizonyos állapotai. A csecsemők testét finom pihék borítják, a kisgyerekeknek nő a hajuk, a kamaszoknak kezd nőni a bajszuk, az érett korú felnőttek lassan megőszülnek, az öregek pedig gyakran kopaszodnak, hullik a hajuk. Ezek a testi jellegzetességek a természet által meghatározott folyamat szerint működnek, de a kultúra is hatással van rájuk. A frizuradivat, a haj ápolása, gondozása (nyiratkozás, hajfestés stb.), a borotválkozás vagy a szőrtelenítés szokásai sokat változtak az idők során, és mindez azt igazolja, hogy a hajnak, illetve a szőrzetnek az emberi kultúrában fontos társadalmi és szocializációs szerepe is van. Több kifejezés utal a szőrmés állatok viselkedésére is: a „felborzolt szőr” például izgatottságot, idegességet fejez ki. Az embernél érzelmi hatásra lúdbőrzés következhet be. Ilyenkor, úgy mondjuk, „föláll a szőr a hátán”Amikor örömet akarunk szerezni egy bundás állatnak, megsimogatjuk a szőrét. Így a „simogatni”, „cirógatni” igék a hízelgéssel kapcsolatos kifejezésekben is helyet kapnak. Amikor valakit szívességből hamisan vagy túlzóan dicsér a francia, akkor „a szőr növekedésének irányában halad”, azaz úgy simogatja, ahogy kell. Ezzel szemben, ha „visszafelé, szőr ellenében simogatunk valakit”, akkor ezzel franciául azt fejezzük ki: kellemetlenséget okozunk neki, valami olyat teszünk, amivel biztosan kedvét szegjük.

A NŐI SZŐRZET

A nőies megjelenés szempontjából hangsúlyos szerephez jut a szempilla, melynek alapvető funkciója a szem védelme. A szem, a tekintet kiemelésére a szempillát mesterségesen hoszszabbíthatjuk, festhetjük, szemspirállal növelhetjük volumenét, változtathatjuk színét, tónusát. A szemöldököt szedhetjük vagy festhetjük, az arcon (különösen a szájnál) lévő finom szőrszálakat pedig depilálhatjuk vagy szőkíthetjük, mert a „bajusz” a férfi asság jelének számít. A hónalj- és a fanszőrzet pubertáskori megjelenése a nemi érettségre utal, érthető hát, ha mindkettőhöz szexuális tartalmak is kötődnek. Napjainkban a nők előszeretettel depilálják ezeket a testtájakat, és testük egyéb területeit is igyekeznek megszabadítani a szőrtől. A sima, szőrtelen testet ugyanis kultúránk nőiesnek tartja, míg az erőteljes szőrzet a férfiasság természetes megnyilvánulása. A szőrtelenítés némileg évszakfüggő is: télen, amikor a ruházat takarja a test legnagyobb részét, a szőrrel borított testtájak idegenek számára nem láthatóak, és csak a magánszférához tartoznak. Nyáron viszont, amikor a test folyamatosan ki van téve mások tekintetének, azok a nők is jobban odafigyelnek a depilálásra, akik télen hajlamosak kissé lazítani e téren. A szőrtelenítést azonban sokan évszaktól függetlenül azért tartják praktikusnak, mert általa csökkenthető a hónalj-, illetve a nemi szőrzet borította területek mirigyei által kibocsátott testszag.

A SZŐR MINT A FÉRFIASSÁG SZIMBÓLUMA

A szőr a férfiasság szimbóluma: a kamasz fiúk, amikor végre pelyhedzeni kezd a szakálluk, szinte minden egyes újonnan nőtt szőrszálnak külön örülnek. A tömött bajusz és a szőrös mellkas a sztereotípiák szerint a macsó „eszköztárának” elengedhetetlen kellékei. Egyes vélemények szerint az egészen rövidre nyírt, „tüskés” frizura is a férfiasság fallikus jele: az erejének teljében meredező haj arra utal, hogy viselője szexualitását tekintve is élete virágjában van. A kopaszodás, illetve a kopaszság ezzel szemben az öregedés, a férfiasság elvesztésének jele. A hagyomány szerint Sámson ereje is a hajában lakozott. Míg Delila tarra nem nyírta az alvó bajnokot, addig „a haja szála sem görbülhetett meg”. A szőrzet különféle megjelenési formái reprezentálhatják azt is, hogy az illető milyen társadalmi, politikai vagy vallási csoporthoz tartozik. Franciaországban a hosszú haj sokáig státuszszimbólumnak számított, és a hatalom kifejezésére szolgált: királyok, hercegek viseltek ilyen frizurát. A 20. század hatvanas éveiben a hosszú haj a hippik nonkonformizmusának, lázadásának külső megnyilvánulása volt. A 19. században szakállat a republikánusok, bajuszt az anarchisták viseltek. A tonzúra pedig minden korban a papság osztályrésze volt. A fegyenceket nemcsak higiéniai okokból nyírták arra. Ez a művelet a fennálló rendnek, a hatalomnak való alávetettségüket is szimbolizálta. Az egyén számára a haj az én, az egyéniség, a férfiasság kifejeződése: a hajától megfosztott ember alacsonyabb rendűnek, megalázottnak érzi magát, énképe sérül. A férfi szőrzete egyértelműen férfiasságának kifejeződése, átvitt értelemben pedig fizikai erejére utaló tulajdonsága. Az első világháború francia katonáit „poilu”-knek, azaz „szőrösöknek, borostásoknak” nevezték. (Ez a szó a magyar irodalmi nyelvben is helyet kapott, például Erich Maria Remarque regényeinek fordításai nyomán. [A szerk.]) A férfiúi bátorsággal, a vitézséggel kapcsolatos kifejezések között számos nyelvben találunk olyanokat, amelyekben megtalálható a szőr mint metafora.
Összefoglalásképpen tehát azt mondhatjuk, hogy a szőrrel kapcsolatos szólások, mondások, kifejezések az emberi létről, az ember viselkedéséről, lelkiállapotairól, az állatokhoz való viszonyáról, a testi erőhöz kötődő társadalmi normákról adnak képet. Különösen alkalmasak arra, hogy társadalmi viszonyokat tükrözzenek, s ez azért van így, mert a haj és a szőrzet a testhez afféle függelékként, lazán tartozik hozzá, s ennél fogva szabadon alakítható, formázható, nyírható-nyeshető. Viseletének különféle változatai ezért számos, a társadalmi élet speciális viszonyainak kifejezésére alkalmas üzenethordozóként funkcionálhatnak.

Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 30 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*